A Magyar Írószövetség SF Szakosztályának honlapja » Életrajzok

Íróportré: Szélesi Sándor (Anthony Sheenard)

bardosdavid — Mon, 09 Nov 2009 09:01:24 +0000

(1969. július 23. — ) – író, forgatókönyvíró. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán végzett művelődésszervező-történelem szakon, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelemtanári szakon. Tanított a veszprémi Medgyaszay Szakképző Iskolában két évet, majd kiskereskedő lett. Ekkor jelent meg Városalapítók című regénye, amiért 1998-ben megkapta a Zsoldos Péter-díjat. A könyvet Anthony Sheenard név alatt publikálta a Cherubion kiadónál. Nem sokkal ezután Kaposvárra költözött, ahol a Somogyi Hírlapnak dolgozott újságíróként. Közben Fonyódi Tiborral útjára indította a Mysterious Universe elnevezésű space fantasy sorozatot. Másfél évnyi újságíróskodás után Budapestre költözött, és a Kalandor kiadó művészeti vezetője lett, ekkor írta ősmagyar történelmi témájú regényeit. 2002-ban Németh Attilával és Michaleczky Péterrel főszerkesztőként elindította az Átjáró Magazint és nem sokkal később az Átjáró Nap elnevezésű rendezvénysorozatot, amely a sci-fi fesztiválokat volt hivatott Magyarországon meghonosítani. 2004-ben az Inomi kiadónál folytatta a Mysterious Universe-t. Miután a sorozathoz több író csatlakozott, ennek szerkesztőjévé vált. Időközben megszűnt az Átjáró Magazin és az Inomi kiadó, ekkor saját kiadóval próbálkozott. A Graal kiadónak azonban mindössze nyolc kiadványa született, közte egy, az SF elméleti hátterével foglalkozó kis kötet, az SF Műhely. 2007-ben Koppenhágában megkapta a legjobb európai SF-szerző World of Honour díját. Ma több kiadónak ír és szerkeszt, illetve forgatókönyvírással is foglalkozik.

Vál. bibliográfia: A bolygó sebe, Vega magazin, 1990. augusztus; Hallgass a megérzésre!, Vénusz Magazin, 1990. október; Szép Heléna; Vénusz magazin, 1990. október; Hiba az egyenletben; Vega magazin, 1990. október; Felhő, Vega magazin, 1991. február; Legyen a kezed mindig tiszta!, Vénusz magazin, 1991. március; A veszteglő vonat = Időjelek, 1992; Gyémántszív, Orion magazin és Fényhozó, Cherubion, 1994; Démonlánc = Lidércek, Cherubion, 1995; Rohammunka = Kalandorok, Cherubion, 1995; A tengeri kígyó = Boszorkányok, Cherubion, 1995; A lantos = Démonok, Cherubion, 1995; Úttalan utakon = Lidércek, Cherubion, 1995; Mennyi az úthossz?…, Nexus, 1996. február és A csonkolás művészete; Sárkányröpte = Sárkányok, Cherubion, 1996; Hosszú útra összezárva = Ozirisz országa, Cherubion, 1996; Átverés, X-Magazin, 1996. december; A tanítvány = Halálosztók, Cherubion, 1996; Szerepjáték = Holtak serege, Cherubion, 1996; Tolvajok, X-Magazin, 1997. január és A csonkolás művészete; Külsőfejtés, X-Magazin, 1997. február; Lázadás a Holdon, X-Magazin, 1997. április és A csonkolás művészete; Ellenszérum, X-Magazin, 1997. május; A gödör és a kívánság, Démonhercegnő, Cherubion, 1997; Hullakeresők = Trollvadászok, Cherubion, 1997; Kézitusa = Csillaghajók, Cherubion, 1997; A Törhetetlen Kard – Elf mágia, Cherubion, 1997; Óriási vagyon = Elf mágia, Cherubion, 1997; Az Élet-effektus = Az univerzum örökösei, Cherubion, 1997; Őrtállók, X-Magazin, 1997. és A csonkolás művészete; Városalapítók, Cherubion, 1997; A bosszúálló = Démonhercegnő, Cherubion, 1997; Mosodás, X-Magazin, 1997. június; Dicséret, X-Magazin, 1997. július; Földfaló, Cherubion, 1998; A császár bolondja = A galaxis császára, Cherubion, 1998; Csak egy barbár = Vadak és barbárok, Cherubion, 1998; A csonkolás művészete = Ópiumkeringő, Cherubion, 1998 és A csonkolás művészete; Veszélyeztetett dimenziók = Csillagrobbanás, Cherubion, 1998; A jövőlátó = Vadak és barbárok, Cherubion, 1998; Csillagnéző = Az alkony királyai, Cherubion, 1998; A holtak galaxisa, Cherubion, 1999; Hogyan legyünk Brett Shaw? = Tűzözön, Cherubion, 1999; Fogd és öld! = Feketecsuklyások, Cherubion, 1999; York napsütése = A Jessa fátyla, Cherubion, 1999; A bérgyilkos halála = Jégmágia, Cherubion, 1999; Az Excalibur keresése I. A Fekete Sárkány Testvériség, Cherubion, 2000; Két tűz között, Cherubion, 2000; Hogyan foglalta el?… = Barbár pokol, Cherubion, 2000; Éjszakai fürdőzés = Barbár pokol, Cherubion, 2000; Misztériumjáték = Aranypiramis, Cherubion, 2000; Gyerekes csíny = Riválisok, Cherubion, 2000; Az Excalibur keresése II. A Kard lovagjai, Cherubion, 2001; Mi a nevük a ciklonoknak?, Átjáró Magazin, 2002. február és A csonkolás művészete; Határértékek, Magyar Konyha, 2002. március és A csonkolás művészete; A hercegnő nyakéke, Inomi, 2003; Hogyan készítsünk magunknak házi kedvenceket, Átjáró Magazin, 2003. december és A csonkolás művészete; Ellopni egy Chagallt, Inomi, 2004; Sötétség előtt, Inomi, 2004; Dr. Jackill és Mr. Wyde = Birodalmi osztag, Inomi, 2004; Valami élő, Átjáró Magazin, 2004. június; átdolg. kiadás: A csonkolás művészete; A szörnyszülött = Rejtélyes tűz, Delta Vision, 2004; A kozmoszon átfűzött ember = Holdudvar, 2005; Teknősök az országút szélén, Szefantor XVIII. (2005); Teremtő évek, Profiterol magazin, 10. 2005; Mosolyszünet = Az Evolvens kalózai, Graal, 2005; Árnyak ébredése, Graal, 2006; A csonkolás művészete, Graal, 2006; Vitézi becsület = A csonkolás művészete; Elhantolt idő = A csonkolás művészete; Az örökség = A csonkolás művészete; A gourmie látogatása = A csonkolás művészete; Multikulti = A csonkolás művészete; Galileo, Galaktika, 190 (2006. január); Az egyik ajtón belépünk, Galaktika, 198 (2006. szeptember); A láthatatlan város, Tuan, 2007; Angyal a napban = Metagalaktika 9,5, 2007. május; Guberálók, Galaktika, 209 (2007. augusztus) és A láthatatlan város, 2007; Vér és verejték, Galaktika, 2008; Az időutazó nekrológja, Galaktika, 2008; A beavatás szertartása, Metropolis, 2009; A főnix ébredése, Tuan, 2009; Kovácsbéla népe, Új Galaxis 14, 2009; Egy lépés az örökkévalóság felé = Metagalaktika 11, 2009.

Íróportré: Szentmihályi Szabó Péter

bardosdavid — Tue, 29 Sep 2009 10:08:07 +0000

(1945. január 8., Bp. – ) – író, költő, műfordító. A pannonhalmi bencés gimnáziumba járt, 1969-ben magyar angol szakos diplomát szerzett az ELTE-n. Közben fordított, illetve a díszműkovács mesterséget tanulta. 1969 és 1971 között gimnáziumi tanár, 1971–1972-ben a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője, 1972–1975 között aspiráns. 1975-től tanársegéd az ELTE angol tanszékén. Évekig tartott előadásokat a sci-fi irodalomról. 1979-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1985-től a Galaktika főmunkatársa volt. Utóbb a Külügyminisztérium munkatársa. 1983-ban József Attila-díjat kapott. – Irodalomtörténészként a 20. század költészetét kutatja. – Kedvenc témájával, a sci-fivel 1973 óta foglalkozik. E témakörön belül is ír verset, regényt, elméletet, kritikát, elbeszélést, gyermekszínművet. Számos sci-fit ültetett át magyar nyelvre (Huxley: Szép új világ stb.). Homályos zóna címmel amerikai novellákból szerkesztett kötetet. A WORLD Sci-fi kongresszusokról tudósít. Alkotásait filozofikus mondanivaló jellemzi, de a humoros feldolgozás sem áll távol tőle. Műveinek kedvelt toposza a Világállam, azaz az egységes állammá szerveződött Föld, ahol világpolgárok élnek. A szerzőt egyaránt foglalkoztatja a Világállam múltja (Látogató a végtelenből), jelene (Űrkrimi) és jövője (A tökéletes változat). Fölveti a túlnépesedés problémáját. Novelláinak nagy része magyar témájú (Magyarok a világűrben). Tekintélyes számú cikkben szenvedélyesen védelmezi a sci-fit, és küzd azért, hogy a sci-fi az irodalomoktatásban helyet kapjon.

Bibliográfia: A sebezhetetlen, Bp., Móra Kiadó, 1978 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek); A tökéletes változat, Bp., Móra Kiadó, 1983 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek); 101 mini sci-fi, Bp., lfjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1988 (Füles Zsebkönyvtára); Homályos zóna, Bp., WORLD The International Science Fiction Association of Professionals Magyar Tagozata, 1988; Űrkrimi. Látogató a végtelenből, Bp., Origo-Press Kiadó, 1988; Komputokrácia, Pesti Hírlap, 1992. június-augusztus; Időkorrektorok, Nulladik Tipusú Találkozások, 1993-1994.

Krizsma Judit

Íróportré: Lovas Lajos

bardosdavid — Tue, 29 Sep 2009 09:59:24 +0000

(1967. július 14., Budapest – ) – író. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán végzett magyar–könyvtár szakon 1991-ben. 1991 és 1994 között az ELTE Szociológiai Intézetének szociológus hallgatója. 2000-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait, majd a politikatudomány PhD hallgatója. 1991–1992-ben középiskolai tanár, 1992–1995 között a Magyar Szemle szerkesztője, 1995–1996-ban az Új Magyarország Kultúra rovatának vezetője, 1997-től 2000-ig a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet lapigazgatója, 2001-től a Magyar Távirati Iroda általános szakmai elnöke. A Fiatal Írók Szövetségének egyik alapítótagja. Lakóhelyén, Zsámbékon polgármesteri tisztséget tölt be. – A 90-es évek közepén jelentkezett Bolondulásig és a Kalandregényem című novelláival. Első regénye, az Agydobás 2005-ben látott napvilágot. E művében ötvözi a kalandregény, a sci-fi és a szatíra elemeit. A cselekmény a 2022. év Európai Uniójában játszódik, az MI (Mesterséges Intelligencia) megszerzéséért, illetve megmentéséért folyik a „harc”. 2006-ban ezért a művéért Zsoldos-díjat kapott. Az alkotás legfontosabb erényeként a páratlan humor helyénvaló alkalmazása emelhető ki, mely a mű minden szintjére kiterjed. Az Agydobás folytatásaként 2007-ben jelent meg a szerző második regénye Jó reggelt délben címmel, melyben a már jól ismert szereplők kalandjai folytatódnak, nem kevésbé komikus módon, mint az Agydobásban.

Bibliográfia: Agydobás, Országút Kiadó, Bp., 2005; Jó reggelt délben, IAT Kiadó, Bp., 2007.

Irodalom: http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2006.html ; http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2008.html .

Tamás István

Iróportré: Sárdi Margit

bardosdavid — Tue, 29 Sep 2009 08:31:55 +0000

(1947. júl. 2, Budapest – ) – irodalomtörténész. Az ELTE BTK magyar–orosz szakán végzett 1971-ben. 1971 őszétől az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének oktatója, 1995-től docens. 1994-től az irodalomtudományok kandidátusa. Fő kutatási területei a 17–18. századi magyar irodalom, elsősorban az emlékíró irodalom, továbbá a női költészet és a széppróza. – 1990-től a tömegkultúra tárgykörében hirdetett kurzusokat, ebből alakult ki 1992-ben a magyar sci-fi irodalom történetével foglalkozó szeminárium, amely mindmáig működik, s ez a magyar felsőoktatásban az egyetlen (tanrendben felvehető) kurzus, amely a hallgatóknak rendszeres és tudományos képzést ad a sci-fi irodalomból. Az itt folyó munka távlati célja az, hogy a magyar sci-fi irodalmat az irodalomtudomány számára kutathatóvá tegye. E célból foglalkozik a csoport sci-fi bibliográfia, lexikográfia és metodika kialakításával: internetes írói lexikont készít a magyar sci-fi szerzőkről, bibliográfiát a magyar nyelven megjelent sci-fi művekről, emellett metodikát alakít ki a sci-fi irodalom értelmezésére, értékelésére. A csoportból számos értelmiségi szakember és tanár került ki, akik munkájukban most a sci-fi irodalom népszerűsítéséhez, értékének emeléséhez járulnak hozzá irodalmi kritikusként, íróként, fordítóként, szerkesztőként. 1994-ben előadást tartott a Temesvárott rendezett EUROCON találkozón az 1945 utáni magyar sci-fi irodalom sajátságairól; itt mutatta be a csoport által készített angol nyelvű füzetet 15 kiemelkedő (akkor élő) magyar sci-fi szerzőről. 2003-ban elnökletével alakult meg a Magyar Scifitörténeti Társaság, amely a sci-fi irodalom népszerűsítését, tudományos feldolgozását tűzte ki célul. 2005 óta az egyetlen magyar sci-fi irodalmi díj, a Zsoldos-díj bírálóbizottságának munkájában vesz részt. – Íróként a Galaktikában debütált három, pályázatot nyert novellával, 1995-ben. A Vizsga előtt rövid, csattanós történet arról, hogy hogyan látja (tervezi meg) egy idegen civilizáció szociológia szakos hallgatója a mi politikai-társadalmi rendszerünket. A Történelmi lecke időgépre az örök kérdést teszi fel: megváltoztatható-e a múlt egy időgép segítségével? A Kaland a Sziklás-hegységben klasszikus, asimovi hagyományú robotnovella ember és robot viszonyáról. Számos műve kéziratos formában létezik. Wallis című tudományos-fantasztikus kéziratos regénye (1983) egy disztopikus világot ábrázol a távoli jövőben. A rétegzett társadalom élén álló Legfőbb Úr segédtisztjével, Indrával az alsó szférába utazik, hogy kipróbálja saját törvényeit. Az alsó szféra – az alávetett szolgálat – az elítélteké. Életüket a munka nevelő hatása elv irányítja. Szigorú, már-már törvénytelen világ ez, az eredetileg kidolgozott program torz változata, ahonnan nincs visszatérés. A Legfőbb Úr és Indra átélik a poklot. A munka, melyet az elítéltek végeznek, totálisan értelmetlen, az őrök kegyetlenek, bár megvesztegethetőek. Az egyetlen lehetőség a túlélésre az igazi közösségi elv szerint működő csoport. A Wallis vezette csoport ilyen, s hőseink ide kerülnek egy kis vargabetű után. A cselekmény az álruhás király és szerepcsere motívumra épül. Nem nélkülöz népmesei jelleget sem, hiszen a végén mindenki a cselekedetei szerint nyeri el büntetését vagy kapja meg jutalmát.

Vál. bibliográfia: A tudományos-fantasztikus irodalom és az irodalomtörténet-írás, Galaktika, 1994/8. 110-112; Fordítói műveletlenségek, Iris, 1995/4. 141-145; Személynevek a jövőben. Névadás mai magyar sci-fi írók műveiben = Az V. magyar névtudományi konferencia előadásai, szerk. B. GERGELY Piroska, HAJDÚ Mihály, Budapest-Miskolc, 1997, II. 565-575; Az idő hídján (kiad.), Budapest, N&N Könyvkiadó, 2000. (Möbius Science Fiction); A magyar tudományos-fantasztikus irodalom néhány sajátossága 1945 után, Avana Arcképcsarnok, 2001/5. 26-31; Mi tartozik a sci-fi irodalom fogalmába? = SF Műhely, Bp., 2006. 7-20; Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben. 1870-1914, Múltunk, 2008/4. 61-72; A magyar tudományos-fantasztikus irodalomról, Alföld, 2009/5. 59-73; Amíg az SF megszületett = Metagalaktika 11, Bp., 2009. 8-13; Sci-fi és utópia = Metagalaktika 11, Bp., 2009.46-55. Novellák: Kaland a Sziklás-hegységben, Galaktika, 1995/3. (174), 117-126; Történelmi lecke időgépre, Galaktika, 1995/3. (174), 112-117; Vizsga előtt, Galaktika, 1995/3. (174), 111-112.

Referencia: Új magyar irodalmi lexikon, 1994; Ki kicsoda; Ki kicsoda a magyar oktatásban; Who’s Who in Greater Europe Scholars of Early Modern Studies, 1998.

Csuti Emese

Íróportré: Markovics Botond

bardosdavid — Mon, 28 Sep 2009 11:41:46 +0000

(1975. január 12., Budapest – ) – közgazdász, író. Budapesten végezte közgazdasági tanulmányait, jelenleg is közgazdászként dolgozik. A sience fiction iránti vonzódása a Csillagok háborúja című film megtekintése után kezdődött. Írni 1997-ben kezdett. A kiadókeresést A negyedik gyarmat című regényével kezdte, műveinek kiadására majd két évet kellett várnia. 2002-ben találtak egymásra Nemes Istvánnal és a Cherubion kiadóval, műveit azóta itt publikálja. 2003-ban az egyik Én, a halhatatlan ciklusba tartozó történetével elnyerte a Zsoldos Péter-díjat. Az Én, a halhatatlan novellafüzér négy története Marcus Barbes, a titokzatos Vándorok által halhatatlanná tett férfi sorsát meséli el. Marcus 2055-ben válik halhatatlanná, innen követhetjük útját és hatalmának növekedését 2406-ig, amikor találkozik az első hozzá hasonlóval, Alex Conraddal. A negyedik gyarmat és Az ötödik gyarmat a gyarmatosító mehurik és a leigázott wanchetek harcát mutatja be, a történetben megjelenik Marcus Barbes is mint a földi megfigyelők egyike. Az Erdőhold ciklus a megismert hősök távoli leszármazottainak sorsát kíséri figyelemmel. Ezután új irányban szándékozott továbblépni; hosszú előtanulmányok és készülés után jelent meg A poszthumán döntés c. regénye, amely az emberiség távoli jövőjét, az emberség útjait boncolgatja egy vonzóan szép, komplexen ábrázolt idegen bolygón mint színhelyen. A művet kísérő sok pozitív vélemény hatására több kiadó is megkeresett, hogy a következő regényét kiadhassák. Ez a regény, az Isten gépei 2008-ban jelent meg, több mint másfél évnyi munka után, és 2009-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat. Ebben a regényben is egy transzhumán jövõkép jelenik meg, a regény központi témája a technológiai szingularitás: a regény azt vizsgálja, hogy a megváltozott körülmények között mivé válik, mivé válhat az ember.

Bibliográfia 2003-ig: A rántott csirke rejtelmei, Magyar Konyha, 2001/11. 40-41; 2055. Újjászületés = Én, a halhatatlan, Debrecen, Cherubion, 2002; 2069. A hatalom kísértése = Én, a halhatatlan, Debrecen, Cherubion, 2002; 2180. Kirajzás = Én, a halhatatlan, Debrecen, Cherubion, 2002; 2406. Találkozás = Én, a halhatatlan, Debrecen, Cherubion, 2002; A Negyedik Gyarmat, Debrecen, Cherubion, 2002; Az Ötödik Gyarmat, Debrecen, Cherubion, 2002; Erdőhold, Debrecen, Cherubion, 2003; Erdőhold urai, Debrecen, Cherubion, 2004; A poszthumán döntés, Bp., Delta Vision, 2007; Isten gépei, Bp., Metropolis, 2008 (Galaktika Fantasztikus Könyvek).

Irodalom: http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2008.html; http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2009.html.

Kozsák Rudolf

Íróportré: Kasztovszky Béla

bardosdavid — Mon, 28 Sep 2009 11:15:36 +0000

(1942. február 5., Fülöpszállás-Telekpuszta – ) – író. Pedagógus- és jogászcsaládból született. 1943-ban családja Budapestre költözött. 1955-ben pályázatot nyert A jövő városa című dolgozatával. 1962-ben technikusként dolgozott, majd 1967-ben villamosmérnökként végzett a Műegyetemen, és mérnökként is dolgozott. 1984-ben létrehozott egy videóstúdiót; több száz műszaki film alkotásában vett részt. – Az ötvenes évek végétől művelte az irodalmat, eleinte verseket írt, majd egy önéletrajzi művet. Felesége biztatására kezdett tudományos-fantasztikus műveket írni, elsőként a kötetében is megjelent Musztafa c. elbeszélés első változatát. 1974-ben fedezték föl, ekkor az Írószövetség SF-stúdiójának tagja lett. – Egyetlen önálló kötetének novelláit áthatja az emberi felelősség tudata. Elsősorban hőseinek belső világa érdekli, az emberi pszichikum ábrázolása iránt fogékony. Szívesen játszik az idő problémájával (1908. június 30. Vanavara; Utcai baleset), de foglalkoztatja az emberiség jövője is. Világvége-elképzelése (Musztafa) a látszólagos pesszimizmus ellenére alapvetően bizakodó: az emberiség teheti tönkre a Földet, de a hibáinkból okuló új nemzedék fogja megmenteni is. Írói problémalátásáról maga vall művében: a Kétszemélyes világ az emberi önzés leküzdését, az önmagunkból a másik ember felé táruló személyességet jelképezi. Elbeszélése, a Ki állítja meg Speedway szenátort? a klasszikus időutazások örök témájával játszik el: azzal a kérdéssel, hogy megváltoztatható-e a múlt, illetve hogy a múlt megváltoztatásával befolyásolható-e a jövő. Ám ezt az egyszerűnek látszó kérdésföltevést emberi érzelmek keresztezik. Mert nehéz dönteni, melyik félnek szurkoljunk, a jövőből jött, rokonszenves ifjúnak, aki megváltoztatni, vagy a jelenbeli fiatal lánynak, aki visszaállítani akarja a jövőt; szurkolhatunk-e őszintén az emberiséget a háborútól megmentő ifjúnak, ha tudjuk, hogy ezért oda kell adnia rokonszenves, jövendő életét? Az időjáték és a bonyolult vágások technikájával fölépülő elbeszélés csak egy dolgot tekint egységesnek és folyamatosnak: az olvasó belső világát, amelyet fokozatosan sodor bele a történés bonyolult világába.

Irodalom: http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2006.html ; http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2007.html ; http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2008.html .

S. Sárdi Margit

Íróportré: F. Tóth Benedek

bardosdavid — Mon, 28 Sep 2009 09:59:17 +0000

(Tiszaföldvár, 1967. nov. 13. – ) – író, újságíró, a Magyar Írószövetség tagja. Gyermekkorát Tiszafüreden töltötte, iskoláit is itt végezte. 1987 és 1993 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt, történelem–földrajz szakos diplomát szerzett. 1993-ban kezdte meg szakirányú képzését a Budapest Média Intézetben, ahol 1994-ben újságírói szakvizsgát tett. 2003 óta a Budapesti Kommunikációs Főiskolán tanít(?) újságírást és műfajelméletet. – Rovatvezetőként, szerkesztőként, illetve riporterként számos lap munkatársa volt; dolgozott többek közt a TVEger, a 168 Óra, a Világgazdaság, az Europress, a Magyar Hírlap munkatársaként; 2004 és 2005 között a Képes Újság főszerkesztője volt. Interjúkat, riportokat ma is rendszeresen publikál a BMW magazinban. Emellett Krónika-tudósítóként dolgozott a Magyar Rádióban, illetve Híradó-tudósítóként a TV3-ban. Alapítója és szerkesztője a Zóna.hu c. internetes folyóiratnak; a Szépművészeti Múzeum felkérésére szerkesztőként dolgozik a MúzeumCafé c. magazinnál. Szépirodalommal elsősorban szabadidejében foglalkozik. – Első önálló kötete, a Dimand c. kisregényt és több elbeszélést tartalmazó Mellékhatás 2007 májusában jelent meg. E kötetéért 2007. szeptember 22-én Koppenhágában megkapta a European Science Fiction Society Bátorítás-díját, az Encouragement Awardot. Ezt követően a Galaktika magazin 211. és 219. számában (2007), illetve A katedrális őrzői c. sci-fi antológiában (2008) publikált novellákat, elbeszéléseket. Dimand c. kisregényét és több novelláját 2008-ban Zsoldos Péter-díjra jelölték. Legfrissebb írása, Az eredendő tudás, nemrég jelent meg a HiperGalaktika 2. kötetében.

Bibliográfia: Mellékhatás, Bp., 2007; Galaktika 211, 219; A katedrális őrzői; Hipergalaktika 2.

Irodalom: http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2008.html ; http://scifi.elte.hu/cikk.phtml?cim=zsoldos-2009.html

Evellei Kata

Íróportré: Antal József

bardosdavid — Mon, 28 Sep 2009 06:52:53 +0000

(1965. jún. 11., Eger – ) – író. Vidéki munkás család egyetlen fiaként született. Általános iskolai tanulmányait kitűnőre végezte, és bár gimnáziumban szeretett volna tovább tanulni, szülei nyomására az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolába került, kollégiumba. Ezek az évek meghatározóak voltak a számára, hisz a zárt internátusszerű közösségi élet hozta meg a leendő szerző számára a sci-fi felé fordulást, ekkor ismerkedett meg a Galaktikával is. A középiskola befejezése után Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Főiskolán folytatta tovább tanulmányait, ám három félév után elhagyta a főiskolát. Rövid időre Egerben helyezkedett el a Gyógyszertári Központban. Nem sokkal ezután a veszprémi vegyipari egyetemen folytatta tovább tanulmányait, a műszer- és méréstechnika szakon végzett. 1990 őszén kezdett dolgozni Gödöllőn, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban. 2002-ben PhD fokozatot szerzett biokémiából, majd 2003-ban az ELTE Biokémiai tanszékén docensként tevékenykedett tovább. 2004 júniusától az Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) ösztöndíjasaként Bethesdában, az Egyesült Államokban dolgozik. – Az írás már középiskolásként foglalkoztatta, ám komolyabban csak az egyetem befejezése után látott munkához. Saját bevallása szerint főleg a szabadság- és kalandvágy vonzotta a sci-fihez, ezt fizikai értelemben a középiskolai bezártság, szellemi vontakozásban a bolsevizmus indukálta. Nem véletlen, hogy ennek a korszaknak a legnagyobb íróit tekinti példaképének, köztük a Sztrugackij fivéreket, Kurt Vonnegutot, Stanislav Lemet, Ed McBaint, a magyarok közül Zsoldos Pétert. Ars poeticájának két legfontosabb eleme a fegyelmezettség és a hitelesség. Az előbbi részben a leírt szöveg nyelvére, logikájára, hátterére és karaktereire vonatkozik, részben a mindennapi fegyelmezett munkára; az utóbbi a tudományos háttérre, melynek hitelessége a polgári életében végzett tudományos tanulmányoknak és tevékenységnek köszönhető. Első nagyobb alkotása, Justitia című kisregénye (1993) 2005 végén jelent meg folytatásokban a Galaktika hasábjain. 2006-ban az olvasók szavazásán elnyerte az év magyar tudományos-fantasztikus novellája kitüntető címet. A nevesebb díjak között kell megemlítenünk a Justitia után nem sokkal írt Egyperces novellákat, mellyel a Preyer Hugó-díjat, illetve az rpg.hu novellapályázatát nyerte meg. – Justitia című kisregénye leginkább jellegzetes narrációjával tűnik ki. A főhősnő ugyanis vak, csak hallás után tud tájékozódni a világban. Ennek érzékeltetése nagyszerűen sikerült, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a történet egyes pontjai villanásszerűek és maradandóan látványosak. A karakterek ábrázolása árnyalt, a környezet és az intellektuális síkon zajló események láncolata leginkább Frank Herbert Dűne-univerzumát jutatja az ember eszébe.

Veres Miklós